Szeva

 

Megint elhanyagoltam a blogot, de… most bepótolom. Sokminden történt velem, azaz annyira mégsem. A legfontosabb, hogy tényleg kezdett, és még mindig, az agyamra menni minden. 20 munk.társsal vagyok összezárva december óta, és hát így… A vendégekkel meg alig tartom a kapcsolatot, olyan formális az egész (helyesen megfogalmazva tárgyként kezelem őket, amik hetente cserélődnek). Egy hegy tetején vagyunk és a legközelebbi város bő egy órára van. Oda viszont helyi közlekedéssel nem lehet eljutni, mert a buszok… Úgyhogy ebben a falucskában kell megkeresni a kikapcsolódási lehetőségeket. Ez pedig nem más, mint a partik, de attól is elmegy az ember kedve. Ott is ua emberek, ua hely, ua piák, ua SEMMI.

Ezért tegnap úgy döntöttem, hogy a fölös energiákat másképpen fogom feldolgozni: cigiről lemondok (max napi egy…), az esti sörözgetéseket is elfelejtem, angolozok újra és sportolni kezdek. – Huh, tényleg nagyon be voltam sokkolódva!!! Már volt olyan nap, amikor végeztem, szinte mindenkivel összezörrentem. Ok, csak nevettem rajta, de tudom, hogy én nem ilyen vagyok. Inkább nem mondok semmit, de itt már valóban ki voltam kelve magamból.

 

Azért váltok, mert Salzburban voltam, és végre két hónap után láttam vmi egészen mást. Nem akarok megőrülni az elkövetkező 5 hétben. Bizony ennyi van hátra, és megyek a VÁROSBA vissza! Tegnap olyan szép volt, hogy más embereket láttam, habár csak egy bevásárló központban voltam. A kollégáinak csak eddig ér el az agyuk: Shopping! Az, hogy a várost megnézzék? SOHA, pedig szívesebben mászkáltam volna egyedül is… De ez is jobb volt, mint a semmi.

 

Tudnék írni az itteni történésekről, de inkább nem is akarok azokra szabadidőmben gondolni sem! Pedig volt bizony esemény. Pizzériában voltam, és majd meghaltam egyik este, annyian voltak. Aztán a vendéglőben egy részeg nő összehányta az asztalukat, stb… (hajrá 4 csillag).

 

Na egy aranyos történetek azért közlök! Az egyik menzás srác néhány hete jött kajálni, és nagyon hideg volt akkor. Rohant be a sportcipőjében, és csak egy fél mondatot tudtam elkapni, amin azóta is borulna páran. Az hallottam, hogy „ich brauche heisse Füsse” (Meleg cipőkre van szükségem). Nekem mindebből az szűrődött le, hogy vmiféle koktélt akar inni, mert fázik. Visszakérdeztem, hogy azt miből kell készíteni, és azonnal fetrengett mindenki.